Szakértőnk Huszár Zsuzsanna írása.
Ételérzékenységek, intoleranciák
3. rész – Mit pótoljon egy laktózérzékeny? (2/2)
D-vitamin
Az előző részben körbejártuk a kalcium pótlásának lehetőségeit. Ott is említésre került, ahhoz, hogy a kalcium hasznosuljon, szükség van a szervezet megfelelő D-vitamin szintjére.
A D-vitamin hiánya a csontritkulás mellett nagymértékben hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz és a daganatos betegségek kialakulásának kockázatához, ezért szedése kiemelt jelentőségű. Feladatai között van az inzulintermelés elősegítése, a megfelelő immunválasz, sejtnövekedés támogatása.
Ha krónikusan alacsony a szintje, okozhat fibromialgiát, depressziót, krónikus fáradtságot.
A tejtermékek csökkentésével vagy teljes elhagyásával a D-vitamin fogyasztása is jelentős mértékben csökken. Bár kiváló D-vitamin-forrás lehet a napfény is, általánosságban elmondható, hogy a legtöbb ember sokkal kevesebb vitamint fogyaszt, mint ami hosszú távon biztosítaná szervezete megfelelő működését. Főleg mivel az a D-vitamin, ami a nap hatására, élelmiszerekből és a táplálékkiegészítőkből a szervezetbe jut, biológiailag inaktív. A szervezetben átalakításra van szükség, hogy aktiválódjon, ezért klasszikus értelemben véve nem vitamin, hanem egy hormon.
Mint a legtöbb vitamin és ásványi anyag, hasznosulása függ más tényezőktől. A kalcium beépüléséhez D-vitaminra van szükség, a D-vitaminhoz pedig megfelelő magnéziumszintre. Megfelelő magnézium ellátottságnál aktiválódik a D-vitamin, mely szabályozza a kalcium és a foszfor metabolizmusát, így biztosítva a csontok egészségét.
Szükséges mellé K2 vitamint is szedni, mert ennek hiányában a kalcium nem jut el rendeltetési helyére, a csontanyagcserébe, hanem lerakódik az érfalakon. Érdemes ezért kombinált K2-D3 készítményt választani a kalciumpótlás mellé.
A D-vitamin bevitelt 2000 NE/nap és 4000 NE/nap közé lehet tenni, célszerűen reggel bevéve, a kalciumtól időben elkülönítve. A D-vitamin felszívódása olajos közegben a legjobb, ezért például remek választás az MCT olaj.
Mikor nagyobb a D-vitamin hiány kialakulásának esélye?
Környezetszennyezés hatására
Idősebb korban (az öregedő bőr kevesebbet tud szintetizálni)
Elhízás esetén (a testzsírban lerakódik)
Gyógyszerek szedése, melyek csökkentik a szintjét (görcsoldók)
Fogyókúra esetén
Hormontartalmú fogamzásgátlás esetén
Felszívódási zavarnál (Crohn-betegség, cöliákia, emésztőszervi betegségek, felborult mikrobiom)
Probiotikum
A laktózérzékenységnél a diagnózis előtt sajnos előfordulhatnak károsodások, hiszen az érintett személy még nem kerüli el a laktóz tartalmú élelmiszereket. Az állandóan ismétlődő hasmenések és a bélbaktériumok által bontott laktózból keletkező erős savak súlyosan károsíthatják a bélflórát. A tejcukor-érzékenyeknél különösen nagy esélye lehet a vastagbélrák megjelenésének. Magyarországon az elmúlt 10 évben minden hétre esett olyan vastagbélrákos haláleset, amely 40 év alatt következett be. Régebben ilyet csak a 60-70 év körülieknél figyeltek meg. A bélflóra helyreállításával a laktózintolerancia kellemetlen tünetei is gyorsabban csökkennek.
A laktózintoleranciában szenvedőknek fokozottan figyelniük kell az egészséges bélflórájuk fenntartására, mely nemcsak a káros baktériumok, gombák és egyéb kórokozók elszaporodását gátolja meg, de segíti a K-vitamin előállítását, a tápanyagok megfelelő felszívódását és hasznosulását, ahogy erről már szó esett.
A mikrobiomnak jelentős szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében.
A bélflóránk a szerveztünk szerves, és fontos része, a velünk szimbiózisban élő 4-500 féle baktérium és gombafajokból összeálló mikrobiom. Ezek a baktériumok és gombák megtalálhatóak az ételeinkben, a bőrünkön, a szájüregben, a bélfalban, a és magában a feldolgozott béltartalomban is. A fajok eloszlását befolyásolja, hogy melyik bélrészletről van szó, hogy milyen az adott szakasz helyi kémhatása, hogy milyen életszakaszban vagyunk.
A mikrobiomot védenünk és táplálnunk kell, ezt pedig prebiotikus élelmiszerekkel tudjuk megoldani. A bélflórát alkotó baktériumtörzsek összetett szénhidrátokból, rostokból nyerik a számukra szükséges tápanyagokat. A bélflóra szerepe kiemelkedő az összes élettani folyamatnál, és az is bizonyos, hogy jelentősége van a megfelelően működő immunrendszer kialakításában, a laktáz enzim termelésének elősegítésében, K-vitamin előállításban, az elfogyasztott élelmiszer hasznosulásában, emésztésünk egyensúlyában, ráadásul gátolja káros mikroorganizmusok tevékenységét is.
Aki császármetszéssel születik, annak meg kell várnia, hogy a táplálkozás során kialakuljon a jellemző bélflórája, és sajnos a laktóz-intolerancia megjelenésére is nagyobb az esély. Aki viszont hüvelyi úton születik, annak az anya pillanatnyi mikrobiomja adott. Az anyatejes táplálás még inkább fejleszti a bélflórát, de már vannak olyan tápszerek is, amelyek elősegítik a kornak megfelelő, azaz a csecsemőkorra jellemző, egészséges mikrobiom kialakítását.
Összefoglalásképpen tehát: felnőttkorú laktózérzékeny diagnózis után, mielőtt vitaminpótlásba kezdenénk, először a mikrobiomot kell regenerálnunk, és ezzel a felszívódási optimumot biztosítani.
Egy tervet kell készítenünk, ahol először a prebiotikus előkészítés történik, hogy bélflóránk maga kezdje gyártani a törzsek ennivalóját, hogy megerősödjenek a jótékony lakók, és visszaszoruljanak a laktóz általi károsodásban kialakult patogén törzsek. Utána kezdődhet a probiotikumok szedése, és a személy szerinti vitaminpótlás kialakítása.