Ételérzékenységek, intoleranciák – 1. rész Laktóz intolerancia

Szakértőnk, Huszár Zsuzsa étrendező írása.

 

Ételérzékenységek, intoleranciák

1. rész – Laktóz intolerancia

Korunkra olyan szintre emelkedett az élelmiszer intoleranciák gyakorisága, hogy népbetegségnek tekinthető. Magyarországon minden ötödik ember érintett, általában nem is csak egyfajta érzékenységgel.
A felnőtt lakosság közel harmadánál jelentkeznek gyomor-bélrendszeri tünetek minimális, vagy kis mennyiségű tejtermék fogyasztása esetén. Hazánkban a leggyakoribb a primer és a szekunder forma- erről a későbbiekben lesz szó. A valódi érintettség legalább 40 %-ra becsülhető, de mint más krónikus betegség esetén, itt is nagyon magas a nem diagnosztizált esetszám.
Népbetegség jellegét az is mutatja hogy a világon mindenhol magas az intoleránsok száma. Az Egyesült Államokban a laktáz hiány a fehér lakosság 22 százalékára vonatkozik. Észak-Európában a felnőttkori intolerancia a populáció 15 százalékát sújtja, Közép-Európában a lakosság 30 százalékát.

Az egyébként jó egészségügyi átlaggal rendelkező mediterrán országokban a népesség mintegy 70 százalékát is érinti ez a probléma. Csaknem valamennyi ázsiai és afrikai származású népcsoport érintett. Bár Magyarországon még nem készült reprezentatív felmérés, a tapasztalatok és a népesség nagyarányú ázsiai eredete alapján feltételezhető, hogy legalább 30-40 százalék érintett felnőtt korban.

Látható tehát, hogy komoly problémát jelent, ugyanakkor mégsem kap akkora figyelmet sem a sajtóban, sem a prevencióban mint kellene.

Mi is tehát a laktóz intolerancia?

A laktóz, vagy tejcukor a tejben található, két részből galaktóz és glükóz- álló cukor, diszacharid. Amikor felszívódik, a vékonybél hámjában található laktáz enzim bontja szét szőlőcukorra és galaktózra. Ez tehát egy olyan emésztendő anyag, amelyhez egy kifejezett enzim -és abból megfelelő mennyiségű szükséges- különben a szervezet nem tudja hasznosítani.
Itt kell felhívni a figyelmet hogy a tej különböző allergizáló összetevőket tartalmaz- ilyen a kazein, mioglobin, albumin, tej-és zsírsavak. A laktóz érzékenységen nem ezeket az anyagokat értjük, csak a tejcukor tartalmat.

A laktáz enzim- ha nem születéskori hiány- idővel veszít az aktivitásából, így a tejfogyasztás után a tejcukor a bélcsatornában marad. Erősen ozmotikus, azaz vizet kötő- sajátossággal bír, a béltartalom a vérből szívott folyadékkal felhígul és hirtelen, erős hasi görcsökkel, szelekkel járó vizes hasmenés alakul ki.
A laktáz enzim aktivitása gyakran már pár hónapos korban csökkenni kezd, a betegség kimutatása azonban általában hatéves kor után történik meg.

 

Mely okai lehetnek a laktóz érzékenységnek?

Az elsődleges, születéskori enzimhiány életre szóló rendellenesség, ahol az újszülött laktáz enzim nélkül születik. Ez a génhiba recesszív módon öröklődik, és aránylag ritka.
Jóval gyakoribb az elsődleges késői forma, a laktáz enzim termelődésének fokozatos leállása. Ez a folyamat általában pár hónapos vagy 2 éves korban kezdődik.
Gyakori a felnőttkori felfedezés, mikor már komoly panaszokat és társbetegségeket okoz.

A kortárs kutatások szerint a késői elsődleges laktóz-intolerancia természetes jelenség. Azon a jelenségen alapul, hogy az emlősállatok génjeinek programja szerint a tejre, így a tejcukorra az emberi életnek csak korai szakaszában van szükségünk.
Így az enzim aktivitása idővel meg is szűnik.

A másodlagos laktózintolerancia általában a vékonybelek nyálkahártyájának sérülése miatt következik be. Legtöbbször patogén okokból -fertőzés, vírusok-eredő gyomor-bélhurut következménye, melynek során a vékonybél nyálkahártyája alapjaiban sérül.
A károsodás során a vékonybél hámsejtjeinek hártyájába ágyazott laktáz is elvész. A tejcukor emésztő képesség általában egy héttel az alapbetegség gyógyulása után tér vissza. Azonban ha az állapot hosszabban fennáll, a laktáz termelés ingadozik, ezzel puffadást, diszbiózist okoz, mely szintén károsítja a nyálkahártyát, mely újra egyre kevesebb enzimet tud termelni az ördögi kör következményeként.

 

A laktózérzékenység előfordulása

1. Az ozmotikus folyamat révén jelentkező gyomor-bélrendszeri tünetek: puffadás, hasi fájdalom, erős szelek, melyek tejtermék fogyasztását követő körülbelül egy óra elteltével jelentkeznek.

2. Más fogyasztott élelmiszerekkel való kölcsönhatás: Ha a tünetek súlyosak, akkor az emésztés nem tud megfelelően végbemenni. Tehát a laktóz nem megfelelő emésztése nemcsak egy elszigetelt probléma, amely mellett a többi tápanyag hasznosulása zavartalanul végbemegy! Sőt, a gyomor kiürülése arányos a tünetek súlyosságával. A nem megfelelő emésztés pedig számtalan betegséghez vezet: vitaminhiány, mikrobiom egyensúlyának felborulása, alultápláltság. Intolerancia esetén ezért nem megfelelő hozzáállás a megengedés: a kis diétahiba, vagy bűnözés, még ha tünetekkel nem is jár, belsőleg véghezviszi ártalmas tevékenységét.

3. Más ételintoleranciák, különösen további gabona- vagy fehérje allergia. A táplálék intolerancia gyakran nem jár egyedül- van hogy a kézhez kapott diagnózison nagy meglepetésre nemcsak egy ételcsoport szerepel, és az is előfordul, hogy a hasonló felépítésű allergének közül néhány később csatlakozik. Ez az autoimmun mimikri jelenség.

 

Az étel intoleranciák életkilátásai

A időben diagnosztizált és kellő fegyelemmel megtartott, személyre szabott diétával a beteg életkilátásai problémamentesek lehetnek. Elhanyagolt, nem megfelelően kezelt gyermekkori formák esetén az elégtelen felszívódás akár testi és értelmi visszamaradást, tanulási nehézségeket, viselkedészavarokat is okozhat.

Az elhanyagolt betegnél többszörös hiánybetegség léphet fel. Az autoimmun folyamatok miatt a fertőző betegségekkel szemben fokozott érzékenység, gyenge fizikai és szellemi teljesítőképesség lehet jelen.
A tudomány jelenlegi állása szerint a laktóz-intolerancia nem gyógyítható betegség, az emberi élet hosszát és minőségét azonban a megfelelő életmód némi tájékozottság esetén nem befolyásolja.

 

Mit kerüljön egy laktóz intoleráns?

A kereskedelemben található termékekben sok néven találhatunk tejet és ezzel laktózt tartalmazó adalékanyagokat. Az érintetteknek ezért alaposan utána kell néznie az adott étel összetevőinek.
Ezek az elkerülendő összetevők:
Tehéntej (az összes zsírtartalom)
Bio tehéntej
Kecsketej
Juhtej
Bivalytej
Tevetej
Kancatej
Sűrített tej
Tejpor
Kávékrémpor
Tejitalok
Író, írópor
Tejsavó, savópor (a tejsav nem ugyanaz mint a tejsavó)
Tejföl
Tejszín minden formában
Vaj
Vajkrém
Tejdesszertek

A tej alkotórészei közül a tejcukor bomlása már a sajtkészítés alatt megindul. … A tejsavbaktériumok a tejcukor lebontása során tejsavat, illósavakat, aldehideket, széndioxidot (ettől lyukacsosak bizonyos sajtok), és egyéb aroma anyagokat termelnek.

● A kemény sajtokba viszonylag kevés tejcukor kerül át a tejből, nagy része a savóval távozik. A megmaradt tejcukor mennyiség a préselés végére gyakorlatilag lebomlik.
ementáli, parmezán, cheddar

● A félkemény-sajtokban néhány napig eltart a megmaradt minimális tejcukor mennyiség lebontása.
Trappista, Eidami, Maasdamer, Gouda, Tilsiter
● A lágy-sajtokban a sajtfajtától függően egy-két hét után fejeződik be a tejcukor bontás.
Brie, Camembert, Göcseji

Azonban nagyon kell figyelni arra, hogy összetevőként sok más élelmiszer tartalmazhat laktózt:
Kenyér és péksütemények
Gabonafélék
Margarin
Édesipari termékek: kekszek, sütemények, cukorkák
Késztermékek: levesporok, italporok, fűszerek, salátaöntet porok, mirelit zöldségek bevonata
És nagyon sok fajta gyógyszer és vitamin hordozóanyagaként.

Gyógyszerésznek, orvosnak mindig említsük meg az intoleranciát, hiszen sok terméknek van alternatívája.
Sok lelkiismeretes gyártó van már, akik feltüntetik a mentességet, és garantálják a termékek folyamatos minőségét, azonban a saját felelősségteljes magatartást és a rendszeres, alapos címke ellenőrzést egyenlőre nem kerülheti el egy ételintoleranciás.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük