TÁPLÁLKOZÁSSAL A VIZESEDÉS ELLEN

Szakértőnk, Szarka Dorottya dietetikus írása

TÁPLÁLKOZÁSSAL A VIZESEDÉS ELLEN

A szövetek közötti felhalmozódott folyadékot ödémának nevezzük. Hátterében állhat a nyirokkeringés lelassulása, felborult egyensúly a szövetközi folyadéktermelés- és elvezetés között, de akár hormonális okok vagy allergiás reakció is. Jelentkezhet csak egy testtájon, de nem ritka, hogy több testrészt, szervet is érint a probléma. Az ödéma önmagában nem betegség, hanem tünet, ezért mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulni a pontos diagnózisért, és felkutatni, vajon mi állhat a háttérben! Az esetleges gyógyszeres terápia mellett elengedhetetlen néhány táplálkozásbeli szokás megváltoztatása is. Vegyük sorra ezeket a módszereket, házi praktikákat!

Nem győzöm hangsúlyozni: fontos, hogy kivizsgáltasd az ödémásodás hátterében meghúzódó okokat, kiváltó betegség(ek)et! Gyakran enyhe, már-már természetesnek nevezhető élethelyzetek is állhatnak a háttérben, mint például túl hosszú ideig tartó állás vagy ülés; várandósság; premenstruációs tünetegyüttes (a havi vérzés előtt megnő az ösztrogénszint, ami vizet tart vissza), egy átbulizott éjszaka vagy túl sós étrend. És van egy ok, amire sokan nem gondolnak: a túlsúly, ami kihatással van a keringésre, sőt, gyakorlatilag minden szerv működésére, így nem ritka az ödémásodás elhízottak körében.

Komolyabb betegségek, melyek a vizesedés hátterében állhatnak:

  • vesebetegség (melyet okozhat kezeletlen magas vérnyomás is!),
  • vénás keringési elégtelenség (pl. visszér és arra való hajlam),
  • szívelégtelenség,
  • májcirrhosis (májzsugor),
  • lympoedema (nyiroködéma),
  • allergia (azonnali orvosi ellátást igényel!),
  • daganatos megbetegedés.

Egyes gyógyszerek, készítmények mellékhatásaként is ödémásodhatsz:

  • szteroid és egyéb gyulladáscsökkentők (pl.aszpirin),
  • ösztrogén-tartalmú készítmények,
  • antidepresszánsok,
  • kemoterápiás szerek,
  • egyes magas vérnyomás gyógyszerek, béta-blokkolók,
  • egyes cukorbetegségre adott gyógyszerek.

 

Igyál több vizet!

Bármennyire is paradoxonnak hangzik, a feleslegesen felhalmozódott folyadékot legegyszerűbben a napi folyadékbeviteled rendezésével tudod elérni! Ahogy egy drasztikus fogyókúra esetén a kalóriamegvonásra, úgy a túl alacsony folyadékbevitelre is raktározással reagál a szervezet: visszatartja a vizet annak érdekében, hogy egyéb élettani folyamatok ne boruljanak fel. A folyadékpótlás fontosságáról bővebben ebben a cikkemben olvashatsz: https://dia-wellness.com/szakerto/folyadekpotlas-fontossaga

 

Fontos, hogy ha vese- és/vagy szív-, keringési betegséggel küzdesz, akkor a megfelelő folyadékbeviteled függhet a gyógyszeres terápiától, így mindig egyeztess a szakorvosoddal, mennyi a javasolt napi folyadékbevitel!

 

Csökkent nátrium-, megnövelt káliumbevitel!

A normál vérnyomás és keringés fenntartásában a magas káliumbevitel épp annyira fontos, mint az alacsony nátriumtartalmú étrend. Míg a nátrium „vízvisszatartó”, addig a kálium „vízhajtó” ásványi anyag, egymásnak ellenpólusai.  Általánosságban elmondható, hogy az ajánlott napi nátriumbevitel 2000-4000 mg, ami 5-10 g, azaz mindössze 1-2 teáskanál sónak felel meg! És ez nem az ételek főzése, utánsózása során felhasznált sómennyiséget jelenti, hanem minden élelmiszer só-, nátriumtartalmát bele kell kalkulálni, amit elfogyasztunk egy nap során.

Törekedj minél kevesebb feldolgozott élelmiszert fogyasztani

pl. a felvágottak, sonka-, szalámifélék, a sajtok, sajtkészítmények rengeteg hozzáadott sót tartalmaznak. A bolti kenyérfélékről, pékárukról már nem is beszélve. Íme, néhány javaslat, ha végigböngésznéd az élelmiszerek címkéit – ugyanis a sótartalmat 2016. december 13-a óta kötelező feltüntetni minden termék csomagolásán!

 

élelmiszer, alapanyag sószegény diétában javasolt só- és nátriumtartalom
kenyerek, pékáruk max. 0,4 g só / 100 g
száraztészta max. 0,04 g só / 100 g
ízesített tejtermékek, sajtok max. 1 g só / 100 g
felvágottak, szalámik max. 2 g só /100 g
ásványvíz max. 20 mg nátrium / 1000 ml

 

Mindamellett természetesen igyekezz kevesebb sót, sótartalmú ízesítőt belecsempészni az ételekbe; ismerkedj meg a fűszerek változatos világával, lépj túl a majoránna, oregánó és bors háromszögén!

A káliumban gazdag élelmiszerek közé sorolunk gyakorlatilag majdnem minden zöldséget, gyümölcsöt, olajos magvat, de természetesen más ételek is jó káliumforrások. Napi min. 3500 mg káliumot lenne célszerű elfogyasztanunk! De figyelem, ha vízhajtót szedsz, akkor az optimális káliumbevitelt egyénre kell szabni, mert nem mindegy, hogy káliumürítő vagy káliummegtartó készítményt alkalmazol! Illetve az optimális káliumbevitel meghatározása szintén nagyon lényeges krónikus veseelégtelenségben is, ugyanis egyes stádiumokban általában csökkenteni kell a napi káliumbevitelt!

Íme, a legmagasabb káliumtartalommal bíró élelmiszereink. Megjegyzés! A kálium vízben oldódó ásványi anyag, így érdemes kíméletesen hőkezelni az élelmiszereket!

 

élelmiszer kálium (mg / 100 g)
dió 1710 mg
szójabab 1680 mg
szárazbab 1550 mg
búzakorpa 1352mg
aszalt sárgabarack 1162 mg
mák 1105 mg
mazsola 1000 mg
búzacsíra 993 mg
földimogyoró 920 mg
lencse 840 mg
spenót 526 mg
banán 500 mg
kelkáposzta 490 mg
paszternák 469 mg
árpa (teljes mag) 444 mg
sertéscomb 442 mg
rozs (teljes mag) 440 mg
csirkemell 400 mg
zellergumó 370 mg
sárgarépa 360 mg
zabpehely 350 mg
marhacomb 342 mg
burgonya 340 mg
sóska 340 mg
kukorica 330 mg
zöldborsó 325 mg
brokkoli 324 mg
ribizli (piros) 316 mg
zabkorpa 308 mg
kivi 295 mg
gombafélék 290-580 mg
retek 270 mg
fejes saláta 261 mg
cékla 260 mg
narancs 255 mg
paradicsom 240 mg
szilva 240 mg
kajszibarack 226 mg
csirkemáj 220 mg

Források:
Rodler Imre: Új Tápanyagtáblázat

USDA

 

Kevesebb koffein és alkohol!

Bár a koffeinnek (ami a kávén túl a tealevélben, matchában, energiaitalokban is megtalálható!) rengeteg pozitív élettani hatását ismerjük, s mivel vízhajtó hatású, kismértékben segíthet az ödémás panaszokon. De túlzásba víve, akárcsak az alkohol, dehidratációra hajlamosít. Főleg, ha mellette alacsony a folyadékfogyasztásod! Az enyhe kiszáradásra, mint feljebb említettem, a szervezet vészreakcióként vízvisszatartással, gyakran az arcon, kezeken megjelenő püffedéssel reagál. Napi 1-2 csésze enyhe kávéval vagy fekete teával nincsen probléma, de ha ennél többet iszol, érdemes átgondolni, nem ez (és a minimális folyadékbevitel) áll-e a vizesedés hátterében. Az alkoholfogyasztást – a frissebb kutatások – kismértékben is károsnak találják, így igyekezz jeles alkalmakra szorítani az italozást, akkor is jó minőségű száraz vörösbor formájában.

 

Több fehérjét!

A túl alacsony és korlátozott fehérjebevitel is hozzájárulhat az ödémásodáshoz, de súlyos vesebetegség, szívproblémák és májat érintő kórképek esetén szükség lehet a fehérjemegszorításra. Ezt mindig a szakorvos, illetve a dietetikus állítja be a betegnél. Ha nem küzdesz krónikus betegséggel és egyéb okból sem szorulsz fehérjeszegény diétára, akkor igyekezz a főétkezéseidet kompletté, azaz teljes értékűvé varázsolni! Nem a „húst hússal” alapelvnek kell érvényesülnie, sőt, légy kreatív, és válogass az állati és növényi eredetű fehérjeforrások közül, mint pl. tojás, túró, enyhén sózott sajtok, halak, szárazhüvelyesek és olajos magvak. Nagyon fontos tudni, hogy a nyiroködéma fehérjében gazdag ödéma, így a túlzott fehérjebevitellel, illetve vízhajtással csak olajat öntünk a tűzre! Ez esetben (is) célzott kezelést és megfelelő szakorvosi kivizsgálást, javaslatot kell követni!

 

Figyelem! Túlzásokba ne ess, a napi 2,5 g/testtömeg kg-ot huzamosabb ideig meghaladó proteinbevitel akár egészségügyi károsodással is járhat!

Természetes vízhajtás a növények erejével!

Fogyassz naponta káliumgazdag élelmiszereket, mindemellett különféle gyógynövényeket, fűszernövényeket is bevethetsz:

  • a friss petrezselyem közismerten jó vízhajtó hatású,
  • a gyermekláncfű levele, a csalán is üríti a feleslegesen felgyülemlett testvizet,
  • érdemes főzetet készíteni vadcseresznyeszárból, forrázatot réti legyezőfűből, ezüstös hölgymálból, áfonyalevélből, mezei zsúrlóból, nyírfalevélből, bodzavirágból,
  • az édeskömény olaja is vízhajtó és méregtelenítő hatású, de magját is rágcsálhatod – ráadásul a puffadásos panaszokat is csökkentheti.

A vérkeringést javító kumarin nevű vegyület is vízhajtó hatású (de figyelem, sok gyógyszerben is megtalálható!), jó forrásai a zeller, a szagos mügélevél, a fahéj. Klasszikusan „vízhajtó” zöldségek közé sorolhatjuk a spárgát, a hagymaféléket, az uborkát, a görögdinnyét.

 

Figyelem! Számos gyógynövény léphet kölcsönhatásba véralvadásgátlókkal, szívre- és keringésre ható gyógyszerekkel! Ha ilyen készítményeket alkalmazol, mindig kérd ki szakorvos véleményét, mielőtt bármelyik gyógynövényt alkalmaznád!

 

Szakértőnk: Szarka Dorottya dietetikus

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Rendeld házhoz kedvenc szénhidrátcsökkentett aprósüteményed !