Szakértőnk, Szarka Dorottya dietetikus írása
Egyre több helyen találkozunk a „probiotikumok” és a „probiotikus” kifejezésekkel. Először talán nem is hinnénk, milyen fontosak belső egyensúlyunk fenntartása, megtartása érdekében. Egészségmegőrzés szempontjából elengedhetetlen, hogy a probiotikumok, a probiotikus élelmiszerek, illetve a prebiotikumok fogyasztása minden életkorban alapvető részét képezzék mindennapi táplálkozásunknak. Ismerkedjünk meg közelebbről velük és szervezetre gyakorolt hatásaikkal!
A „probiotikus” egy görög eredetű szó, jelentése az életért vagy az élet számára. Az probiotikum fogalom a ’60-as években született meg, és olyan, a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusokat (baktériumokat) jelöl, melyek számos kedvező hatást fejthetnek ki szervezetünkre; kezdve az erős immunrendszertől, az emésztési panaszok megszüntetésén át az optimális testsúly megőrzéséig. A probiotikumok tulajdonképpen jótevő baktériumok; megfelelő arányban és mennyiségben (csíraszámban) segíthetnek bizonyos betegségek megelőzésében, kezelésében.
PROBIOTIKUMOK EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSA
Sokan nem is gondolnák, de bélrendszerünk fontos szerepet játszik a szervezetünket ért támadások kivédésében; immunrendszerünk kb. 70 százaléka a bélben található. Számos bélbaktérium működik együtt és munkálkodik azon, hogy a belső egyensúlyt fenntartsa ebben a rohanó, stresszes világban. A helytelen táplálkozási szokások, a mozgásszegény életmód, az adalékanyagok, a vegyszerek, a gyógyszerek csak tovább rontanak a helyzeten.
Kutatások bizonyítják, hogy az egészséges bélflóra hozzájárul a hasmenéses panaszok enyhítéséhez és a kielégítő emésztés fenntartásához, továbbá egyes B- és K-vitaminok szintéziséhez (előállításához).
Egyértelmű, tudományos bizonyíték és evidenciaszintű ajánlás nincsen, de a probiotikumok segíthetnek csökkenteni a légúti fertőzések és allergiás megbetegedések kialakulásának gyakoriságát. Mindezen túl szerepük lehet még a gyomor- és nyombélfekély és a rosszindulatú daganatok megelőzésében, a gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) kialakulásának csökkentésében és tüneteik enyhítésében, csökkenthetik a koleszterin-szintet, továbbá különféle táplálékallergiás, -intoleranciás megbetegedésekben és gluténérzékenység esetén is enyhítik az emésztőrendszeri panaszokat. Kutatásokat folytatnak az idegrendszeri és mentális betegségek területén is.
Érdekesség, hogy a sikertelen fogyókúrában is szerepe lehet a nem megfelelő bélflórának. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy „van mire fogni” a túlsúlyt, de nem árt némiképp a megfelelő „baktérium-ellátottságra” is odafigyelni diéta esetén!
Fontos tudni, hogy a baktériumok nem varázsszerek, és nem is képesek valamennyi hatás egyidejű kifejtésére, jelentős különbségek mutatkoznak egyik-másik törzs között.
PROBIOTIKUMOK FAJTÁI
A legtöbbet vizsgált és legismertebb probiotikus baktériumok a Lactobacillus nemzetség (tejsavbaktériumok) és a Bifidobacterium törzsek.
IBS (irritábilis bélszindróma) panaszok enyhítésében például a Bifidobacterim infantis; akut hasmenés és antibiotikum okozta hasmenés kezelésben a Lactobacillus acidophilus és a Lactobacillus casei baktériumok egyes képviselői bizonyultak hatásosnak. Laktózintolerancia esetén a Lactobacillus bulgaricus és a Streptococcus thermophilus törzsek lehetnek a bélrendszer segítségére.
Ismert probiotikus törzsek még a Saccharomyces cerevisiae és az Escherichia coli is.
PROBIOTIKUMOK KONYHÁTÓL A PATIKÁIG
Jótékony bélbaktériumokat legkönnyebben tejtermékekkel juttathatunk be a szervezetbe, de mindig olyat válasszunk, melyek kedvező hatása tudományosan bizonyított és garantáltan probiotikus (lsd. lejjebb). A savanyított tejtermékek egészségben betöltött szerepére a XIX. század végén először a Nobel-díjas orosz tudós, Ilja Mecsnyikov figyelt fel, aki a balkáni pásztorok 120-140(!) éves átlagéletkorát a nyers tejből természetes alvadással készült joghurt rendszeres fogyasztásával hozta összefüggésbe.
Mitől függ a hatásosság? A megfelelő, elegendő mennyiségtől! A „probiotikus” jelző nem a tartalomhoz (azaz a baktériumok fajtájához), hanem a koncentrációhoz kötött. A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása alapján „egy tejtermék akkor nevezhető probiotikusnak, ha a két alap joghurtkultúrán felül (Streptococcus thermophilus és Lactobacilus bulgaricus tejsavkultúrák tenyészete, melyek 107/g mennyiségben találhatóak meg a joghurtban), még további legalább 106/g mennyiségben tartalmaz probiotikumokat.”
A boltok polcain találhatók élőflórás és nem élőflórás joghurtok is! Előbbit rendszerint nagyon apró betűvel tüntetik fel. Ha nem látjuk sehol a csomagoláson, akkor a termék nem élőflórás. Az élőflórás joghurt fogyaszthatósági ideje mindig rövid! A hosszabb lejárati idővel rendelkező joghurtokat magas hőfokon kezelik, így elpusztul bennük a jótékony baktériumok egy része.
Figyelem! Az élőflórás felirat nem garantálja, hogy a termék egyben probiotikus is. Ezt külön fel kell tüntetni a címkén. A fenti definíció alapján: ha a termék 106/g csíraszám feletti hatékony baktériumot tartalmaz a két alap joghurtkultúrán kívül, akkor probiotikus.
A probiotikus baktériumok abban különböznek az „alap” tejsavbaktériumoktól, hogy egy részük túléli a gyomorsav, az epesavak és az emésztőenzimek pusztító hatását, majd élve jutnak el a vastagbélbe, hogy kifejthessék a már említett jótékony hatásukat.
Kiváló probiotikum-források:
- joghurt, kefir, író, aludttej
- érlelt sajtok
- savanyú káposzta
- savanyított uborka, kovászos uborka
- miso
Probiotikumok nem csupán az élelmiszerekben találhatók, hanem étrend-kiegészítők formájában is elérhetők. A különbség annyi, hogy míg a probiotikus tejtermékek élő, aktív, addig az étrend-kiegészítők általában liofilizált (fagyasztva szárított), de életképes állapotban tartalmaznak probiotikus baktériumokat – és általában többféle törzset. Ennek ellenére a tejtermékek, egyéb probiotikus élelmiszerek, ételek fogyasztása élvezeti értékkel is bír (finomak), illetve értékes állati fehérjével, kalciummal és egyéb vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel is gazdagítjuk a szervezetünket. Így ha tehetjük, fogyasszuk őket nap mint nap!
Arról nem beszélve, hogy először a táplálkozási szokásainkon kell változtatni, utána lehet esetlegesen étrend-kiegészítőben gondolkodni.
A PROBIOTIKUMOK TÁPLÁLÁSA
Bizony, erre is nagy hangsúlyt kell fektetni! Ahhoz, hogy a hasznos mikroorganizmusok el tudjanak szaporodni, ún. prebiotikumokra is szükség van! Ha figyelemmel kíséred a Szakértői rovat cikkeit, ezekről a baktériumokat tápláló anyagokról már bővebben is olvashattál. Nem másról van szó ugyanis, mint a rostokról: https://dia-wellness.com/szakerto/egy-elfeledett-szenhidrat-a-rost
Mind a vízoldékony, mind a vízben nem oldható rostok elősegítik a megfelelő bélflóra kialakítását, mégpedig úgy, hogy a probiotikus baktériumok elkezdik lebontani, „megenni” őket, mely során rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek. Ezek a zsírsavak pedig támogatják az immunrendszert.
A prebiotikumok legismertebb képviselői a fruktooligoszacharidok (FOS). Ilyen prebiotikumokat tartalmaznak többek között:
- a hagymafélék,
- az almafélék, a banán,
- a sárgarépa, a cékla, a csicsóka, a burgonya,
- a száraz hüvelyesek, a káposztafélék,
- a hántolatlan gabonafélék.
Étrendünk összeállítása során törekedjünk a változatosságra, támogassuk a jótékony bélbaktériumok elszaporodását!
MIKOR HASZNÁLJUNK PROBIOTIKUMOT?
A probiotikus étrend-kiegészítők ajánlásával leginkább antibiotikum-kúra esetén találkozhatunk. Alkalmazásukat a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt érdemes megkezdeni, és a kúra után még 1-2 hétig szedjük őket.
Ha antibiotikum-kúrán nem is esünk át, a téli-kora tavaszi időszakban nem árt egy probiotikum-kúrát végigcsinálni. Ettől eltekintve, ha táplálkozásunk kiegyensúlyozott, tartalmaz elegendő rostot és pre- és probiotikus élelmiszert, nem szükséges étrend-kiegészítő használata.
Más megítélés alá esik az emésztési problémákkal, esetleg IBS-sel, intoleranciával, allergiával vagy egyéb belgyógyászati problémával küzdő egyén. Szakorvosi és dietetikussal történő konzultáció után dönthető el, szükség van-e gyógyszertári készítményre, felelőtlenül nem szabad alkalmazni a készítményeket!
Aktív, versenyszinten sportolóknál akár évente többször is alkalmazható probiotikum-kúra, de mindig érdemes váltogatni a termékeket, hiszen más-más csíraszámban, koncentrációban tartalmazzák a különféle törzseket. A szakemberrel történő konzultáció sportolók esetén is javasolt.
Igen elterjedt és „népszerű” a béláteresztő-szindróma fogalma, mely gyakorlatilag nem jelent mást, mint hogy a különböző stresszhatások, a helytelen életmód következtében a bél nyálkahártyájának integritása „megszakad” és a bélflóra megváltozik. Olyan élelmiszeralkotók (melyek egyébként ártalmatlanok lennének az ember szervezetére nézve), illetve baktérium toxinok és nem megfelelően lebontott tápanyagok átjutnak a véráramba, a nyirokkeringésbe, majd különféle tüneteket, betegségeket idézhetnek elő (pl. átmeneti táplálékintolerancia). Olyan általános tünetekkel is együtt járhat ez az állapot, mint pl. a krónikus fáradtság, alvászavar, gyakori fertőzések, puffadás, változó halmazállapotú széklet. Természetesen fontos a kiváltó okot felderíteni, majd megszüntetni; kizárni az esetleges belgyógyászati betegségeket, allergiákat, intoleranciákat, de a megfelelő életmód mellett probiotikus kezelésre is sor kerülhet.
Mivel minden ember bélrendszere más és más, más mikrobiommal, bélflórával rendelkezik: befolyásolja életmódunk, táplálkozási szokásaink. Ezért érdemes több terméket is kipróbálni! Túladagolni nem lehet őket, de akad, akinél egyes készítmények puffadást, gázosodást, hasmenést okoznak. Ha 2 hét múlva sem szűnnek a panaszok, érdemes orvossal konzultálni!
Étrend-kiegészítő vásárlás során mindig törekedjünk kombinált, ún. szinbiotikus (pre- és probiotikumot is tartalmazó) készítményt választani!
Szakértőnk: Szarka Dorottya dietetikus