Szakértőnk, Szarka Dorottya dietetikus írása
A pajzsmirigy-problémák manapság már a leggyakoribb betegségek közé sorolhatók. Mind a terápia, mind az életmódbeli szokások miatt lényeges különbséget tenni az autoimmun és a más betegség okozta gyulladásos folyamatok között! Az orvostudomány jelenleg a gyógyszeres terápiát, a műtéti eljárásokat tartja bizonyítottan hatásos kezelési módnak, hivatalos diétás étrendi protokoll nem létezik! Azonban számos kutatás vizsgálta már élelmiszerek, ásványi anyagok pajzsmirigy működésére gyakorolt hatását, melyeket viszont nem árt figyelembe venni, ha te is pajzsmirigy-problémával küzdesz!
A szakma megegyezik abban, hogy kimondott csodadiéta, csodaszer nem létezik a pajzsmirigy-betegségek gyógyítására! Az egyéni különbözőségeket, sajátosságokat – akárcsak az egészséges táplálkozás során – mindig figyelembe kell venni. Kezeld fenntartásokkal a médiában felröppenő híreket, divatos irányzatokat, és kérd hozzáértő szakember segítségét!
Energia- és tápanyag-bevitel
A pajzsmirigy befolyással van szervezetünk anyagcseréjére is, így azt is meghatározhatja, hogy testünk az elfogyasztott ételt elraktározza vagy azonnal energiává alakítja. Nem ritka, hogy a testsúlyban bekövetkező hirtelen változás (hízás vagy fogyás) miatt kezdődnek meg a kivizsgálások.
Pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis) során a krónikus fáradtságon, levertségen, koncentrációs problémákon túl a testsúly növekedése, a székrekedés, ami kórjelző lehet. Nem szabad azonban drasztikus fogyókúrákba kezdeni! Az ún. alacsony glikémiás indexű, magas rosttartalmú gabonafélék (pl. zabpehely, gersli), gabonaipari termékek (pl. teljes kiőrlésű liszt, tészta) étrendbe építése, illetve a zsiradékbevitel csökkentése pozitív hatást gyakorolnak a pajzsmirigy működésére. Mindamellett a korábbi szokásokat megvizsgálva kell mérlegelni, szükséges-e szénhidrát-csökkentés az étrendben! Ugyanis ha minimális szénhidrátot fogyaszt egy pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő beteg, nem szabad tovább csökkenteni a szénhidrát-bevitelét! Ahhoz, hogy elkerüljük a szervezet „raktározásra” való törekvését, szépen lassan kell beépíteni az étrendbe a „jó” szénhidrátokat, és nem ritka, hogy emelni is kell a napi szénhidrát.bevitelen.
Pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis) esetén ellenkezőleg; állandó idegesség, álmatlanság, hasmenés és fogyás jellemző az érintettekre. A megfelelő gyógyszeres terápia mellett elengedhetetlen a megemelt kalóriabevitel, melyet az egészséges táplálkozás alapelveinek megfelelően főként minőségi szénhidrátokból és fehérjékből, mérsékelt zsiradékfogyasztás mellett kell biztosítani.
A legfontosabb egy olyan rendszer kialakítása, melyet minden nap képes tartani és követni a beteg! A rendszer(esség) az élet minden területén nagyon fontos, de pajzsmirigy-problémák esetén még nagyobb hangsúlyt kell rá fektetni.
Glutén
Mint más betegség és diétás irányzat esetén, a glutén fogyaszthatóság pajzsmirigy-problémákban is felmerül! Egyértelmű bizonyíték nincs, hogy a glutén elhagyása javuló laboreredményeket és életminőséget eredményez!
Gluténmentes étrend hatására bekövetkező testsúlycsökkenés általában a kenyér-, pékáru-, tészta-, lisztfélék, és az ezekben gyakran nagy mennyiségben található cukor elhagyása miatt van!
Más lehet a helyzet, ha valaki autoimmun pajzsmirigy-betegségben, Hashimoto-kór vagy Graves-Basedow-kór) szenved! Mivel a cöliákia (gluténérzékenység) egy autoimmun betegség, gyakran társul más autoimmun kórképekkel, pl. a fentebb említett pajzsmirigy-gondokkal, rheumatoid arthritisszel vagy 1-es típusú diabétesszel. Nem ritka tehát, hogy úgymond halmozódnak az autoimmun betegségek, így autoimmun pajzsmirigy-betegség esetén érdemes a cöliákiát is kivizsgálni! Pozitív eredmény esetén szigorú, élethosszig tartó gluténmentes diétát kell követni, melyről itt olvashatsz bővebben: https://dia-wellness.com/szakerto/mindent-a-glutenerzekenysegrol
Szója
A legfrissebb, több randomizált, kontrollált kutatás adatait összegző tanulmány nem talált egyértelmű összefüggést a szójafogyasztás és a pajzsmirigy-funkciók romlása között (1).
A szója egy igen megosztó élelmiszer a mai világban. A hüvelyes nincs közvetlen hatással a pajzsmirigyre, hanem a benne található izoflavonoidok gátolhatják a thyroid-peroxidáz (TPO) enzim működését, így csökkenhet a pajzsmirigy-hormonok szintézise, termelődése. Hogy ennek valóban befolyása legyen a pajzsmirigy működésére, rengeteg szóját, szója-tartalmú élelmiszert kéne elfogyasztani napi szinten!
Nem született tehát konszenzus, szükséges-e tiltani a szója és szójatermékek fogyasztását pajzsmirigy-betegségek esetén! Néhány javaslat, amit viszont mindig tarts szem előtt:
- Kerüld a szóját adalékanyagként tartalmazó élelmiszerek, ételeket (pl. felvágottakat)!
- Csakis GMO-mentes szójakészítményt válassz!
- Ha teheted, „bio” minősítéstű terméket vegyél!
- Kerüld a szóját és izoflavonoidjait tartalmazó étrend-kiegészítőket!
Ezen túl csakis az egyéni sajátosságokhoz mérten szabad tanácsot adni a szója fogyasztásával kapcsolatban, és az általános javaslatok nem helyettesítik a személyes konzultációt!
Goitrogének
Goitrogéneknek nevezzük azokat az anyagokat, melyek gátolhatják a pajzsmirigy működését azáltal, hogy blokkolják a thyroid-perodixidáz (TPO) enzim működését, illetve csökkentik a jód felvételét. Ide tartoznak többek között:
- a szója és egyéb hüvelyesek,
- a káposztafélék, pl. kelkáposzta, fejes káposzta, brokkoli, karfiol, kelbimbó, karalábé,
- a retekfélék,
- a gyökérzöldségek, pl. burgonya, édesburgonya, csicsóka, sárgarépa, tápióka.
Mivel számos egészségre jótékony hatást (pl. magas rosttartalom, gyulladáscsökkentő és daganat-megelőző hatás) írhatunk a fenti zöldségek számlájára, hiba volna teljes mértékben kizárni őket az étrendből! A mértékletesség természetesen itt is szempont, melyet az Amerikai Pajzsmirigy Társaság is hangsúlyozott múlt évben tartott kongresszusán.
Érdekesség! Számos kutatás bizonyította azonban, hogy a goitrogén élelmiszerek gyakori fogyasztása előnyösek lehet Graves-Basedow-kórban szenvedőknél.
Mivel a goitrogén anyagok hőre érzékenyek, mindig alaposan hőkezeld (főzd, párold, süsd) a zöldségeket, s ha lehet, a főzővizüket ne használd fel!
Vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek
A jód elengedhetetlen a pajzsmirigy optimális működéséhez. A napi javasolt dózis 150 µg, mely várandósság és szoptatás alatt 200-290 µg-ra nő. Jódfogyasztás kérdésében is lényeges különválasztani az autoimmun kórképeket és a gyulladásos folyamatokat! Autoimmun-betegségek esetén kiemelt figyelmet kell szentelni a túlzott jódfelvétel megakadályozására, hiszen a túlzott jódfogyasztás az autoimmun folyamat felerősödését válthatja ki! A legfontosabb a sózási szokások megváltoztatása, vagyis nem jódozott, jódban szegényebb sófajtát választani, pl. parajdi kősót, illetve ebből is érdemes kevesebbet használni.
Ellenkezőleg, gyulladásos pajzsmirigy-alulműködés esetén a megfelelő jódbevitelre kell nagy hangsúlyt fektetni. Kiváló jódforrások:
- jódozott só, Himalája só, tengeri só,
- tengeri halak és élőlények,
- algák, pl. Chlorella, Spirulina,
- belsőségek, pl. máj, velő,
- jódozott ásványvizek.
Mindig körültekintően és a szakorvosi, dietetikusi javaslatok szerint kell a jódtartalmú élelmiszereket, étrend-kiegészítőket a mindennapokba építeni!
Ki kell emelni a szelén szerepét is, ugyanis a pajzsmirigy megfelelő működése nemcsak a jódellátottságon múlik, hanem számos más elem is közrejátszik. Tanulmányok bizonyítják, hogy a szelén jótékony hatással van mind az autoimmun, mind a gyulladásos folyamatok kordában tartására is. Vannak vizsgálatok, melyek adatai ellentmondásosak, azonban nagyon érdekes, hogy bár sok esetben a laboreredményeket nem befolyásolta a szelén-kiegészítés, a vizsgált alanyok életminősége, hangulata azonban jelentős mértékben javult a pótlás hatására (2). Fontos azonban megjegyezni, hogy a szelént túl is lehet adagolni, mely viszont már negatívan befolyásolja a pajzsmirigy működését! Mielőtt bármilyen speciális étrend-kiegészítőt kezdesz használni, kérd szakember tanácsát! Nem nyúlhatsz azonban mellé, ha étrendedet színesíted magas szelén-tartalmú élelmiszerekkel:
- Fogyassz naponta 1 zárt maréknyi olajos magvat (kifejezetten magas szelén-tartalmú a paradió vagy más néven brazil dió!)
- Jó szelénforrások még a gombafélék, az élesztő, a hüvelyesek, illetve a teljes kiőrlésű gabonák.
Számos fórumon olvasni a D-vitamin és pajzsmirigy-betegségek kapcsolatáról. Valóban, számos kutatás utal rá, hogy az alacsony D-vitamin-szint összefügghet az autoimmun pajzsmirigy-betegségek és a pajzsmirigy-daganatok kialakulásával, de ezek nem kellően alátámasztott eredmények, illetve nem szabad belőlük ok-okozati következtetést levonni! Sokkal inkább valószínűsíthető, hogy a D-vitamin-hiány nem a betegség oka, hanem annak következménye (3). Mindazonáltal a jó D-vitamin-ellátottság az egészség általános mutatója: a vitamin számos pozitív élettani hatással rendelkezik, így (leginkább az őszi, téli és kora tavaszi időszakban) kiemelt figyelmet kell szentelni a pótlásra!
Szakértőnk: Szarka Dorottya dietetikus
Bibliográfia:
- Otun J, Sahebkar A, Östlundh L, Atkin SL, Sathyapalan T. Systematic Review and Meta-analysis on the Effect of Soy on Thyroid Function. Scientific Reports 2019 Mar 8;9(1):3964.
- Stuss M, Michalska-Kasiczak M, Sewerynek E. The role of selenium in thyroid gland pathophysiology. Endokrynol Pol. 2017;68(4):440-465.
- Kim D et al. The Role of Vitamin D in Thyroid Diseases. International Journal of Molecular Sciences 2017 Sep 12;18(9). pii: E1949.