Antioxidánsok és szerepük

Étrendezőnk, Huszár Zsuzsa írása.

 

Az antioxidánsok és szerepük

 

Az antioxidáns egy olyan anyag, amely megvédi szervezetünket és más dolgokat attól a folyamattól, amelyet oxidációnak hívunk. Az oxigén, amely alapvetően szükséges az élethez, egy nagyon reaktív elem. A legjobb példa erre a folyamatra az, amikor a vasból készült tárgy rozsdásodik.

Minél idősebbek vagyunk, annál inkább hajlamosabbá válunk az oxidációra – bizonyos értelemben testünk is rozsdásodni kezd. Minden, ami megelőzi vagy lassítja ezt az oxidációs folyamatokat, antioxidánsnak minősül. Az antioxidáns alapvetően más vegyületeket véd az oxigénnel szemben.

A szabad gyökök károsítják a sejteket, és aktivizálják a „rossz” géneket, míg az antioxidánsok védelmezik és aktivizálják a jó géneket. Mivel a gének hordozzák magukban azokat az információkat, amelyek alapján testünk működik, világosan érthető, hogy a szabadgyökök és az antioxidánsok működése alapvetően befolyásolja létünket.

Az antioxidánsok csak növényekben találhatóak meg. Nézzük a legfontosabbakat!

C- vitamin

E-vitamin

béta-karotin

lutein

likopin

és a bioflavonoidok csoportja

Szelén (mely az antioxidánsok termeléshez is szükséges)

A különböző antioxidánsok különböző típusú szabadgyökök ellen védenek, a sejtek különböző részében, más és más helyeken a szervezetben.

Kiterjedt kutatási adatok azt mutatják, hogy a különböző antioxidánsok kombinációja nagyobb védelmet nyújt, mint az egyes tápanyagok önmagukban: ezért is szükséges hogy sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk, minél nagyobb variációban. Ez több szempontból is nagy segítségünkre lesz: a mikrobiom a diverz élelmiszer ellátáson tud egészségesen, egyensúlyban működni.

Az E-vitamin meggátolja a béta-karotin és a C-vitamin oxidációját, míg az E-vitamin és a szelén fokozzák egymás hatását. A C-vitamin az elhasználódott E-vitamin és béta-karotin regenerációját segíti, de együttműködik az immunrendszert összetetten támogató antioxidáns enzimekkel is. A bioflavonoidok pedig a C-vitamin hatását fokozzák, és gátolják annak lebomlását.

 

Karotinoidok

A karotinoidok olyan antioxidánsok, melyek a növények pigmentjeként kétszeres szolgálatot tesznek. A béta-karotin teszi sárgává a répát, a likopin pedig pirossá a paradicsomot. Színük lehetetlenné teszi, hogy a nap bizonyos sugarait elnyeljék, megakadályozva ezzel a fény keltette szabad gyökök szaporodását.

A karotinoidok az A-vitamin előfutáraként zsírban oldódó vitaminok. Mivel zsírban oldódóak így nyersen csak 5-10%-ban, párolva 30-50%-ban, szívódnak fel. A legjobb felszívódás – kb. 70 %-  passzírozott, homogenizált vagy püréként elkészített változatban érhető el.

A likopinban gazdag étrend csökkenti a prosztatarák hasnyálmirigy és a nyakon kialakuló rákfajták megjelenésének kockázatát. Védi a szívet és az érrendszert.

A lutein természetes forrásai főként a zöld leveles növények: lucerna, káposzta spenót, brokkoli, körömvirág. A zeaxantin a kukoricában, spenótban, a kelkáposztában, a karalábéban, a leveles kelben és a cukkiniben is található. A szervezet valószínűleg át tud alakítani valamennyi luteint zeaxantinná.

A lutein és a zeaxantin alapvetően fontos a látáshoz. A két anyag együtt alkotja a szemben a makulát, amely sárga színe miatt kiszűri a káros kék fényt. Azok az emberek, akiknél a makulán valamiféle rendellenesség tapasztalható, gyakran lutein- és zeaxantin-hiányban szenvednek; csak egy nagyon vékony hatástalan réteg található a két anyagból a szemükben. Látásunk élességéért a makula felel, ezért elváltozása komoly látáskárosodáshoz, végső soron vaksághoz is vezet.

Itt is láthatjuk, hogy a táplálkozás és a megfelelő vitamin, ásványi anyag ellátottság mennyire fontos: ha romlik a szemünk, arra gondolunk hogy szemüveget, vagy új szemüveget kell vásároljunk- miközben tápanyaghiány okozta.

 

Bioflavonoidok

A flavonoidokat a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert professzor fedezte fel 1936-ban. A karotinoidokhoz hasonlóan a flavonoidok is a növények pigmentjeként vannak jelen: kiszűrik a napfény káros hullámait.

A bioflavonoid, illetve flavonoid kifejezés olyan antioxidánsok ezreit takarja, amelyek felépítésükben megegyeznek. Nagyjából mindegyik megtalálható a zöldségekben és gyümölcsökben. A flavonoid vegyületek felépítése lehetővé teszi, hogy könnyedén átadjanak egy elektront más molekuláknak, ezért a legtöbb esetben kiváló antioxidánsok.

Bár a flavonoidok nagyon sokban hasonlítanak, van, amiben különböznek, ami lehetővé teszi változatos biokémiai működésüket. A bioflavonoidok sok gyógynövényben is  megtalálhatóak.

 

Alfa-liponsav

Ez nagyon fontos minden életmódváltónak, mert kulcsszerepet játszik a táplálékunk energiává alakításában. Megtalálható a burgonyában, a répában, a jamszgyökérben, a batátában, a céklában.

Ez az enzim önmagában is hatékony antioxidáns, képes más antioxidánsok regenerálására és hatékonyságuk növelésére is. Ideális vegyület, mivel zsírban és vízben egyaránt jól oldódik.

A kutatások tanúsága szerint az alfa-liponsav megóvja a vörösvérsejteket az oxidációtól és intenzív napozás után az UVA-sugárzás káros hatásaitól, míg más vizsgálatok alapján hatékony méregtelenítő anyag is, képes eltávolítani a szervezetből a kadmiumot, az ólmot és a higanyt, valamint kivonni a vérből a felesleges vasat és rezet.

Diabéteszben, IR-ben is nagyon hasznos!

Csökkenti és stabilizálja a vér cukorszintjét, ami nagyon fontos a cukoranyagcsere zavarban szenvedők számára,  illetve a túlsúlyra hajlamos emberek számára.

A magas vércukorszint következtében ugyanis  a szabad gyökök nagy mennyiségben termelődnek. Ezek pedig nagy részben felelnek a diabétesz komplikációiért. Az alfa-liponsav két módon segít ezen: egy kicsit csökkenti, stabilizálja a vércukorszintet, másrészt hatástalanítja a szabad gyököket.

A hatás eléréséhez szükséges napi adag 200-300 mg.

Láthatjuk tehát, hogy ezek a nagy egészségvédő hatású növényi anyagok megtalálhatóak mindennapi élelmiszereinkben: paradicsomban, répában, céklában. Ezért is érdemes beépíteni őket az étkezésünkbe.

 

Francia lecsó, azaz ratatouille

Hozzávalók:

1 db piros kaliforniai paprika

1 db sárga kaliforniai paprika

1 db kápia paprika

1 db fehér paprika

2 db hegyes zöld csípős paprika

1 fej vöröshagyma

1 fej lilahagyma

3 gerezd fokhagyma

1 db padlizsán

1 db cukkini

2-3 fej csiperkegomba

olívaolaj

1 csokor petrezselyem

1 marék friss bazsalikomlevél

2 kiskanál őrölt feketebors

1 kiskanál kakukkfű

paradicsomlé

Elkészítés:

Forró olajon megpirítjuk a felaprított hagymát. Beledobjuk a fokhagymát, a csíkokra vágott paprikákat. 10 percig főzzük, utána hozzáadjuk a feldarabolt padlizsánt és a cukkinit, a paradicsomot, a gombát, a petrezselymet, a fűszereket, és kb. 40 percig főzzük, amíg a zöldség megpuhul. Amikor már majdnem kész, felöntjük paradicsomlével.

 

Szezámmagos zöldségropogós

Hozzávalók:

½ kg zöldség vegyesen: borsó, kukorica, zeller, répa

1 marék reszelt parmezán

4 evőkanál csicseriborsóliszt

2 evőkanál cirokliszt

1 ek őrölt erős vagy füstölt pirospaprika

fél kiskanál só

fél kiskanál kurkuma

1 evőkanál szezámmag

Kevés kókusz zsír vagy MCT olaj  a sütéshez

Elkészítés:

A zöldségeket forgassuk alaposan össze a lisztekkel, fűszerekkel és a sajttal, és adjunk hozzá épp csak annyi vizet, hogy összeálljon. Formázzunk kb centi vastag, lapos tallérokat, és forgassuk a szezámmagba.

Tegyük sütőpapíron tepsibe és kenjük meg őket vékonyan a zsiradékkal.

Süssük aranybarnára 160 fokon.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük