5 + 1 KÉRDÉS A VÁRANDÓSSÁG ÉS SZOPTATÁS ALATTI TÁPLÁLKOZÁSRÓL
A várandósság minden hölgy életében egy különleges életszakasz, és sokaknál a korábban vágyott tudatosságot, rendszert is meghozza az addig hektikus hétköznapokba. Számos félinformáció, tévhit kering azonban a várandósság alatti táplálkozás témakörében, sok esetben még a kismamát körülvevő segítők sem a legújabb, naprakész és hiteles információk alapján adnak tanácsot, amitől elbizonytalanodnak a hölgyek. Az alábbiakban a leggyakoribb kérdéseket vesszük górcső alá.
- A kismama tényleg bármit megehet, mert a babának szüksége van rá?
Bár a mai napig sokak körében “népszerű” a mondás, miszerint kettő ember helyett kell enni egy várandós hölgynek, az igazság az, hogy mindössze 200-300 kcal-val nő az energiaszükséglet. És az is csak a második trimesztertől! Ez gyakorlatilag egy kisebb étkezésnek, pár falatnak felel meg. A szoptatás időszakában azonban jelentősen nő az energiaigény, akár napi 700-800 kcal-val is – ezt persze minőségi, tápanyagdús élelmiszerekből kell fedezni, és mindig egyénre szabottan.
A legtöbb kismamának fokozódik az étvágya, és ez egy természetes jelenség, hiszen fokozódnak az anyagcsere-folyamatok, a test felkészül a várandósság későbbi időszakára, a szülésre és a szoptatásra. A jól átgondolt, rendszeres, napi 4-6-szori étkezés ebben az időszakban (általában) elengedhetetlen, hogy elkerüljük a hirtelen ránk törő farkaséhséget. Illetve a gyakori étkezési ritmussal a vércukor-ingadozások is elkerülhetők, ami azért kiemelten fontos, mert a várandósság egy fiziológiás (természetes, mindenképpen bekövetkező) inzulinrezisztens állapot.
Fontos! A baba “elvesz” mindent, amire szüksége van, ezért a kiegyensúlyozott étrend az édesanya egészsége szempontjából is kiemelten fontos. Az anyai táplálkozás minősége ezen túl a gyermek későbbi egészségi állapotára hatással van. Mind a túl alacsony, mind a túl magas energiabevitel bizonyítottan fokozza a gyermekkori túlsúly, elhízás kialakulásának kockázatát.
Akadnak klasszikus “tiltólistás” ételek, amiket kismamaként nem javallott fogyasztani. Ilyenek a nyers halak, halkészítmények és húsok, a pasztörizálatlan tej, tejtermékek (például sajtok), a nem kellőképpen (minimum 9 percig) hőkezelt tojás vagy az alkohol.. Ezek alapvetően tápanyagdús élelmiszerek, de hiába kívánja a kismama, veszélyes lehet a fogyasztása.
- Érdemes kerülni/csökkentetni az étrendben a tejet, tojást és egyéb élelmiszerallergéneket, hogy a babánál kisebb eséllyel alakuljon ki táplálékallergia?
Ma már tudjuk, hogy a feleslegesen – tehát egészségügyileg nem indokolt – allergénkerülő étrend nem hogy csökkentené, ellenkezőleg, fokozza a csecsemő, illetve később a kisgyermek hajlamát az allergiák kialakulására. Egészségügyileg akkor lehet indokolt “mentes” diétát tartani, ha az édesanyának igazolt táplálékallergiája és/vagy -intoleranciája van, a diagnózist pedig szakorvos állította fel.
A szoptatás alatti étrenddel kapcsolatban ugyanez a helyzet: feleslegesen vagy úgymond megelőzésképp nem javallott semmit sem kerülni! Nem attól lesz kevésbé “hasfájós” a baba, hogy az anya nem fogyaszt például tejet, tejterméket. És természetesen a “K-betűsökkel” kapcsolatban is ki kell ábrándítanom a kismamákat: nem kell kerülni őket, ezzel nem előzhető meg a baba hasfájása. Azok a puffasztó anyagok (például rostok, illóolajok), amelyek panaszt okoznak a fogyasztósnál, nem jutnak át az anyatejbe! Természetesen ha egy bizonyos élelmiszer, étel elfogyasztása utána mi magunkon vagy a babánkon tünetet észlelünk, azzal kapcsolatban felmerülhet, hogy csökkentett mennyiségben fogyasszuk.
- Tényleg nem ehetek halat a higanytartalma miatt és májat a magas A-vitamintartalma miatt?
Ahogy fentebb említettem, a nyers (és vagy csak füstölt) halak piroslámpás alapanyagoknak számítanak, ettől függetlenül még a jól hőkezelt vízi élőlények fogyasztása is megosztó kérdéskör. Az igazság az, hogy kár volna teljes mértékben kizárni őket, sőt, hetente 2 alkalommal az omega-3 zsírsavakban gazdag példányokat érdemes beépíteni a menübe. Az ajánlások biztonságosnak ítélik meg a tőkehal, a lazac, a csíkoshasú tonhal (legtöbb tonhalkonzervnek ez az alapja) fogyasztását. A királymakréla, a déli kékúszójú tonhal, a kardhal fogyasztása viszont kerülendő!
A máj egy igen tápanyagdús élelmiszerünk, a legjobb A-vitaminforrás, ami azonban teratogén (magzatkárosító) hatású. Azt gondolom, mint minden más alapanyag esetén, törekedjünk az egyensúlyra, a mértékletességre: hetente/kéthetente 1-1 alkalommal bátran fogyaszthatják még kismamák is (ilyen gyakorisággal nem jelent veszélyt a babára nézve az elfogyasztott A-vitamin).
- Kötelező terhesvitamint szednem?
Alapvetően nem volna szükség rutinszerűen javasolni mindenkinek, bár tény, hogy a hazai lakosság táplálkozása nem kellőképpen színes, változatos – és így könnyen mikrotápanyag-, azaz vitamin-, ásványianyag-, nyomelem-hiány léphet fel. Ez fokozottan igaz várandósság idején, amikor – ahogy azt már említettem – a baba minden hasznos anyagot “elvesz”. Különösen vas-, folsav- és A-vitaminhiánnyal kell/lehet számolni, de számottevő a magnézium- és kalciumhiány is. Bármennyire is kis mennyiségnek tűnik az a napi pár milligramm, gramm, amire szükség van ezekből az anyagokból, nagyon lényegesek az egészséges várandósság, illetve a magzat fejlődése szempontjából – de úgy általában egy egészséges nem várandós ember étrendjében is. A legtöbb vitamin, ásványi anyag, nyomelem változatos táplálkozással biztosítható. Pótlásra általában a D-vitamin, a C-vitamin, a vas, a folsav (folát formájában), a magnézium, a kalcium, a jód szorul, a többi mikrotápanyag étrend-kiegészítőből történő pótlása pedig mindig egyéni megítélés alá esik, szakorvossal, dietetikussal együttesen konzultálva! Fontos! A-vitaminpótlás esetén teratogén hatása miatt ne lépd túl a napi szükségletet! Inkább elővitaminját, a béta-karotint pótold nagyobb mennyiségben, annak nincs negatív hatása. Ezt azért fontos kiemelni, mert egyre több olyan “babaváró” vitamin komplex jelenik meg a piacon, amelyben sajnos emelt dózisú A-vitamin található.
- Le kell mondanom a kávéról várandósság és szoptatás alatt?
Egy kutatás sem igazolta a mértékletesen koffeinbevitel káros hatását a fejlődő magzatra, illetve később a szoptatott csecsemőre nézve. (Fontos! A babák gyakori ébredése és az anya koffeinbevitele között semmilyen összefüggést nem találtak!) A hazai és nemzetközi ajánlások szerint mérsékelt, napi 200 mg koffein engedélyezett várandósok számára is. Ez kb. 2 erős eszpresszónak vagy 4 csésze (összesen 8 dl) fekete teának felel meg. Vedd figyelembe, hogy koffein található még a zöld teában, a kólában, az energiaitalokban, a kakaóban, a csokoládéban is.
+ Fogyaszthatok Dia-Wellness termékeket a várandósság alatt?
A speciális lisztkeverékek között nincsen olyan termék, amely ellenjavallt volna kismamák számára, de természetesen azt meg kell jegyeznem, hogy ha a kismama nem extrém túlsúlyos vagy elhízott, nem feltétlenül szorul rendszeresen csökkentett szénhidráttartalmú termékek fogyasztására. Akad azonban néhány termék, amiben olyan mesterséges színezék található, amely “a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat”. Ezt a szöveget a gyártó köteles feltüntetni a termék csomagolásán, ha az az alábbiak valamelyikét tartalmazza:
- E 102 – tartrazin,
- E 104 – kinolinsárga,
- E 110 – narancssága FCF,
- E 122 – azorubin,
- E 124 – neukokcin,
- E 129 – alluravörö
Ezeket érdemes kerülni várandósság és szoptatás alatt, illetve gyermekeknek nem ajánlott adni a termékből.
Édesítőanyagok közül a ciklamát és szacharin alapú mesterséges édesítőszerek nem javasoltak kismamák számára. A stevia, illetve a különféle cukoralkoholok (például eritrit, maltit) csak akkor kerülendők, ha a várandós, szoptatós kismama panaszt észlel magán vagy babáján. Ilyen panaszok lehetnek például a hasfájás, puffadás, hasmenés.