Jelentősen csökkenti a stroke, a szívroham, a civilizációs betegségek és szövődményeik általi korai halálozás kockázatát, ha a most használt konyhasó nátrium tartalmát csökkentjük, és káliumot adunk hozzá – ez a valaha lefolytatott egyik legnagyobb táplálkozástudományi kutatás eredménye.
Az Európai Kardiológiai Társaság párizsi kongresszusán bemutatott tanulmány bebizonyította, hogy a magas nátriumbevitel és az alacsony káliumbevitel egyaránt jellemző világszerte, és mindkettő szoros összefüggésben van a jelenlegi vezető halálozási okokkal a fejlett társadalmakban. Az ilyen módosított sópótló termék, amelyben a nátrium-klorid egy részét kálium-kloriddal helyettesítik, a kutatók szerint mindkét problémára megoldást nyújthat.
Sokszor halljuk, hogy vigyázzunk a cukorral, zsírral, mesterséges és túlfinomított élelmiszerekkel- aránylag ritkán hallunk azonban a sófogyasztás veszélyeiről. A túlzott sóbevitel modern korunk egyik nagy táplálkozásbeli problémája, melynek komoly egészségügyi következményei lehetnek. A túlzott, 5 grammot meghaladó sózás nap mint nap, mintegy három millió halálesetért tehető felelőssé évente. Ugyanakkor, amennyire összetett és bonyolult szervezetünk működése, annyira árnyalt a sófogyasztás kérdése is: ugyanis a kevés sem jó- és az sem mindegy, milyen sót használunk! Járjuk tehát körbe ezt a témát.
Milyen sókkal találkozhatunk?
Különböző sófajtákat találhatunk a boltokban, attól függően honnan származik a só – tengeri só, kősó, himalája só. Lehet finomított vagy finomítatlan, és lehet változó szemcseméretű: durva, finom, kristály vagy pehely. A só származási helye befolyásolja a mikroelem tartalmát, de a fő alkotórésze minden esetben a nátrium és a klorid.
(A Dia Wellness kifejlesztette a csökkentett nátrium tartalmú sót, melynek nátrium tartalmát káliummal helyettesítik.)
A NaCl azaz nátrium-klorid konyhasó, ahogy most ismerjük, két fő alkotórészből áll: nátrium körülbelül 40 % arányban, és a klór a fennmaradó 60 % körüli arányban. Néhány só tartalmaz hozzáadott anyagokat körülbelül 2,5 % arányban, ilyen az úgynevezett tengeri sóban található jód.
A nátrium a klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadék háztartását szabályozza. Jelentős szerepe van az ingerületek átvitelében, ezáltal az idegek és izmok megfelelő működésében, valamint a vérnyomás szabályozásában és egyes enzimek aktiválásában. Szerepe még a sav-bázis egyensúly fenntartása, szénhidrát- és fehérje-anyagcsere, és az ozmotikus nyomás fenntartása.
Néhány szó a nátriumról
A szervezet megfelelő működéséhez ugyan nélkülözhetetlen a nátrium, hiszen az egyik legfontosabb makroelem, azonban napi 1,5-2 gramm mennyiség abszolút elég lenne belőle egy egészséges felnőtt napi nátrium igényének fedezéséhez. Nyilvánvaló tény, hogy ennél sokkal többet fogyasztunk csak konyhasóból is: 2 gramm nátrium 5 gramm konyhasónak felel meg, így már ezzel túlléptük a napi bevitelt. Ehhez adódnak hozzá a különböző feldolgozott termékek: pékáruk, csipszek, mártások, konzervek, gyorséttermi ételek, és így tovább.
Magyarországon az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által végzett legújabb táplálkozási vizsgálat (OTÁP 2009) adatai szerint a sóbevitel nőknél 12 gramm, míg férfiaknál 17,2 gramm, azaz az ajánlott érték több mint 2,5, illetve 3,5-szerese. A vizsgálat szerint a felnőtt lakosság feldolgozott élelmiszerekből származó sóbevitelének több mint harmada kenyérféle, közel negyede húskészítmény, a többiért pedig a zöldségkonzervek és a savanyúságok felelősek. (nem minden konzerv és savanyúság tartalmaz sót, ezért az élelmiszercímkét mindig tanulmányozzuk át!)
Mi a helyzet a hozzáadott jóddal?
A tengerinek nevezett sóban található jód nem természetes forrású, és a klorid miatt, mely halogén anyag, a szervezet csak mintegy 10%-át képes metabolizálni annak a 2,5 %-nak. Ami a szervezetben marad, az alig fél órán belül a vizelettel kiürül.
Miért nem jó nekünk a túlzott nátrium fogyasztás?
Minden gramm nátrium klorid többlet semlegesítéséhez a szervezet 23 gramm sejtfolyadékot kell fel használjon. A túl sok feldolgozott sótól a folyadék felgyülemlik a szövetekben, amely számos egészségügyi probléma kialakulásához vezet, mint a nagy hármas: keringési problémák, magas vérnyomás, elhízás és következményei.
Amikor túl sok konyhasót fogyasztunk, a véráramban fölöslegesen keringő nátrium vizet húz be az erekbe, így növelve bennük a vér térfogatát. Ha több vér áramlik az erekben, a vérnyomás emelkedik, a magas vérnyomás pedig idővel túlterhelheti vagy károsíthatja a véredény falát, és gyorsíthatja a véráramlást gátló rögök felhalmozódását. Az emelkedett nyomás megerőlteti a szívet, ami nehezebben tudja pumpálni a vért az ereinkben- teljesen felesleges és kimerítő munkára késztetve ezzel.
Az agyvérzések és a szívkoszorúér-betegségek felének hátterében is a magas vérnyomás áll. Ezek a betegségek felelősek a magyar lakosság halálozásának több mint feléért.
Túlsúlyosaknak, keringési vagy pajzsmirigy problémával küzdőknek, ízületi betegségekkel élőknek nagyon oda kell figyelniük, hogy lehetőség szerint ne lépjék át a napi ajánlott sóval a nátriumbevitel mennyiségét. Hozzájárul még a kötőszövet gyengülésével cellulit kialakulásához, ront a reuma, artritisz és köszvény súlyosságán.
A megoldás ugyanakkor nem a sózás teljes elhagyása
Ez a helyzet tehát a nátrium klorid tartalmú konyhasóval. Ugyanakkor, ahogy a cikk bevezetőjében is említettem, maga a só nélkülözhetetlen számos élettani folyamatban- akinek görcsölt már be a lába éjszaka, valószínűleg azonnal egyetértene ezzel az állítással.
Szerepe van a testfolyadékok összetételében: a vérplazma, nyirokfolyadék, extracelluláris folyadék, sőt a magzatvíznek is só a fő összetevője.
Létfontosságú feladatai vannak: tápanyagokat szállít a sejtekhez és sejtekből.
Segíti a vérerek belső falát a vérnyomás szabályozásában. Előidézi a szabályozott idegimpulzusok terjedését, segíti az agy és izmok felé küldött kommunikációs jeleit, így azok küldhetik vagy igényelhetik a nátrium-kálium ion váltást. Ez főleg a szívizom számára létfontosságú, és ezért nagyon előnyös a csökkentett nátrium- emelt kálium tartalmú só fogyasztása.
Miért olyan fontos a kálium?
A kálium szintén a makroelemek közé tartozik, vagyis olyan ásványi anyag, amelyre a szervezetnek naponta több száz milligrammos vagy grammos mennyiségben van szüksége, naponta 2-3 grammra. A kálium alapvető szerepet játszik a sejtek megfelelő működésének biztosításában.
Ahhoz, hogy a sejtek funkcióikat be tudják tölteni, káliumra van szükségük. a kálium kulcsfontosságú az olyan szövetek működésében, mint például az idegszövet és az izomszövet, de minden egyéb szövet működése is a káliumionok megfelelő eloszlásához kötött. A kálium a sejtek belsejében halmozódik fel, a felesleg a szervezetből a vizelettel és a széklettel távozik. Nagyon fontos a sejtek életjelenségeihez szükséges anyagok sejtmembránon keresztüli szállításában. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a hidrogénionok szállítása is a kálium jelenlétéhez kötött, ezért a kálium a szervezet sav-bázis háztartásának egyensúlyában is esszenciális szerepet tölt be. Így képes a pH változásait a szervezet számára kedvező irányba befolyásolni.
A káliumra nagy szükség van még a vércukorszint beállításához, illetve a szervezet vízforgalmának szabályozásához. Szükséges a gyomorsav termelődéséhez, és számos enzim normális működéséhez.
A nátrium és kálium szervezetünkre gyakorolt hatása alapján kijelenthetjük, hogy előbbire nagyon kis mértékben van szükség, és inkább helyettesítenünk kellene az utóbbival. Vagyis pusztán a hagyományos konyhasó összetevőinek arányának megváltoztatásával – kevesebb nátrium, több kálium – csökkenthetjük az életveszélyes betegségek kialakulásának kockázatát.
medicalxpress.com/news/2021-08-landmark-simple-salt-swap-millions.html
nejm.org/doi/10.1056/NEJMoa2105675
Yasutake K, Nagafuchi M, Tanaka T, Fujii K, Tsuchihashi T, Ohe K, Enjoji M;. 2021 Oct;44(10):1307-1315. doi: 10.1038/s41440-021-00705-2. Epub 2021 Jul 20. PMID: 34285376.
Nomura N, Shoda W, Uchida S. Clin Exp Nephrol. 2019 Oct;23(10):1175-1180. doi: 10.1007/s10157-019-01766-x. Epub 2019 Jul 17. PMID: 31317362; PMCID: PMC6746677.