Lassú-lassú-gyors-gyors-lassú – avagy kicsit másképp a szénhidrátokról
Szakértőnk, Szarka Dorottya dietetikus írása
Számos mítosz, elképzelés kering a szénhidrátokról és azok fogyasztásától. Több kísérlet is bebizonyította már, hogy az emberek gyakran olyantól félnek, amit nem ismernek igazán. Örök igazság a táplálkozásban: mielőtt bármit kipróbálnál vagy elhagynál az étrendedből, járd körbe azt; ismerd meg. Majd győződj meg róla, hogy amit hallottál, olvastál, az helyén való!
Néhány apró, de annál fontosabb tény a szénhidrátokról
1. A szénhidrát a 3 fő tápanyag egyike a zsír és a fehérje mellett.
2. A szénhidrátok olyan vegyületek, melyek szén-, oxigén- és hidrogénatomokból épülnek fel. A szénhidrát kémiai neve szacharid.
2. 1 g szénhidrát 4,3 kcal energiát képes biztosítani.
3. A szénhidrátok testünk számára a legkönnyebben és leggyorsabban hasznosítható energiaforrások, de az is igaz, hogy szükség esetén zsírból és fehérjéből is elő tudunk állítani üzemanyagot.
4. A szénhidrát a májban és az izmokban glikogénként képes raktározódni. Ha a máj, az izmok raktárai tele vannak, a szénhidrát képes zsírszövetté átalakulni, ami hízáshoz vezet.
5. A megfelelő minőségben, mennyiségben és jó időben fogyasztott szénhidrátokkal csökkenthetők a vércukorszint-ingadozások, ezzel a hirtelen ránk törő farkaséhség, a hangulati zavarok, a levertség, a koncentrációs zavarok vagy az ingerlékenység is.
Egyszerű, összetett, lassú, gyors…
Az „egyszerű”, „összetett” kifejezések a kémiai szerkezetre utalnak, vagyis hogy egy vagy több szénhidrát molekulából áll össze a szénhidrát. Az egyszerű szénhidrátokat gyakran rosszként állítják be, holott bizonyos élethelyzetekben, sőt, az egészséges életmódban is megvan a szerepük.
- Egyszerű szénhidrátok: szőlőcukor (glükóz), fruktóz (gyümölcscukor), laktóz (tejcukor), maltóz (maláta), szacharóz (répacukor)
- Összetett szénhidrátok: keményítő, glikogén, rostok
Tudtad? A rostokat kivéve minden típusú szénhidrát szőlőcukorrá (glükózzá) emésztődik, avagy bomlik. De a különbség, és jelentőség a felszívódás idejében van! Ha egy szénhidrát gyorsan emésztődik és túl gyorsan jut a véráramba, hirtelen emeli meg a vércukorszintet. Ez jellemző az egyszerű szénhidrátokra. Az összetett típusúak lassabban, akár órákon keresztül emésztődve bomlanak le egyszerű cukorrá, stabil vércukorszintet eredményezve ez által.
Ebből következik a gyakorlatiasabb oldalról történő megközelítés: beszélünk gyors és lassú felszívódású szénhidrátokról. Ez esetben már élelmiszereket, ételek említünk, nem kémiai vegyületeket.
- Gyors felszívódású (és egyben egyszerűbb kémiai szerkezettel rendelkező) szénhidrátok: szőlőcukor, asztali cukor, méz, növényi szirupok, gyümölcsök, tej és a tejtermékek
- Lassabb, lassú szívódású (összetett kémiai szerkezetű) szénhidrátok: gabonák és ezek termékei (pl. lisztek), hüvelyesek, zöldségek
Lassú szénhidrátok előnye
- A lassabb vércukorszint-emelkedésnek köszönhetően hosszabb ideig maradunk jóllakottak. Ez nagyban segíti a diétát.
- Ha lassabban emelkedik a vércukorszint, egyúttal lassabban is fog csökkenni, megelőzve ezzel a hirtelen ránk törő farkas éhséget. Ennek is köze van a testsúly-szabályozáshoz.
- Lassú felszívódású szénhidrátokkal „tehermentesítjük” a hasnyálmirigyünket is, ami az inzulint, azaz a vércukorszint-csökkentő hormont termeli. Ha hirtelen, nagy mennyiségű inzulint, kell kibocsátania a hasnyálmirigynek, az hosszútávon inzulinrezisztenciához, majd cukorbetegséghez is vezethet.
Fontos! Hiba volna azt hinni, hogy a lassú felszívódású szénhidrátoktól nem lehet elhízni. Ugyanannyi kalóriát tartalmaznak, mint a gyors felszívódású szénhidrátok, azonban a szervezetre, majd annak működésére és raktározási folyamatokra gyakorolt hatása eltérő.
A finomított gabonatermékek, azaz a finomliszt, finomlisztes tészta, fehér kenyér, fehér rizs helyett válassz teljes kiőrlésű lisztet, abból készült pékárut (pl. rozskenyér), tésztát; hántolatlan gabonaszemeket (pl. barna rizst), építsd be a mindennapjaidba a kevésbé ismert gabonaféléket, úgymint a hajdinát, quinoát, kölest. Legyen szerves része az étrendednek a zab, a zabpehely és abból készült liszt. Egyél gyakrabban hüvelyeseket, akár főzelékként; krémlevesként; krémként vagy fasírtokba, vagdaltakba keverve.
Fogyni vágyóknak érdemes azokat a szénhidrát-csökkentett termékeket (liszteket, lisztkeverékek) beilleszteni az étrendjébe, melyek jótékony rostokkal vannak dúsítva. A szénhidrát-szegényebb ételeket a délutáni, esti órákban javasolt fogyasztani, ezzel is arra késztetve a szervezetet, hogy más energiaforrásból (zsírokból, zsírszövetből) nyerjen energiát – magyarul: egy jól összeállított szénhidrát-csökkentett étrendben szó szerint beindul a „zsírégetés”.
Le az előítéletekkel!
Lehet egy szénhidrát önmagában lassú felszívódású, de a konyhai feldolgozás, a konyhatechnológia változtathat a hasznosulás gyorsaságán. És fordítva! Egy gyors felszívódású szénhidrátot is lehet „lassítani”, ha jól párosítjuk az ételeket.
Tudtad? Minél apróbb darabokra osztasz, bontasz (pl. aprítasz, reszelsz) egy élelmiszert, annál gyorsabban szívódik fel. A turmixolással, aprítással pedig még jobban gyorsítod a felszívódás folyamatát!
Azért, mert bizonyos élelmiszerek gyorsabban szívódnak fel, még nem biztos, hogy „rosszak”! Lásd a gyümölcsöket vagy a tejtermékeket. Azonban tény: hamarabb éhes leszel tőlük, szóval válaszd meg jól, mikor és mivel eszed őket!
Tipp! Reggel, délelőtt kerüld a gyümölcsöt, a tejet, a tejes italokat, illetve a joghurtot. A szervezet inzulinérzékenysége ebben az időszakban rosszabb, így nem is tolerálja jól a gyors felszívódású szénhidrátokat. A gyümölcs, joghurt mellé mindig fogyassz valamilyen „lassító” ételt: kevés olajos magvat, zabpelyhet, zabkorpát, rostokkal dúsított pudingot vagy rostdús kekszet.
Szakértőnk: Szarka Dorottya dietetikus